XV. felvonás

Nicholas Boneta

 David figyelt minket, majd a lányt figyeltem, ahogy ért hozzám. Elmosolyodtam. Elfogadta. Ezt örömmel hallottam.

- Persze - mondtam, majd a  következő kérdése zavarba hozott valamennyire. A "smink". Nem gondoltam végig a dolgot. Talán elmondhatom neki... ha Aaron-nek igaza van, és tényleg vonzódik hozzám talán nem fog elhúzódni. Talán - Öhm, menj nyugodtan vissza anyudékhoz. Menjetek a hátsóbejárathoz, és ott találkozunk a kocsimnál - feleltem, majd egy gyors puszit nyomtam az arcára. Nem tudtam honnan jött, de olyan hirtelen akartam átöltözni, hogy nem gondolkodtam csak cselekedtem. Az öltözőben átvettem a ruháimat, felhúztam a csuklyát és végig néztem magamon. A sminkes még ott volt. Rámnézett és elmosolyodott.

- Csak nem randi a hercegnővel? - kérdezte vigyorogva, és bólintottam - Szeretnéd, ha lealapózam az arcodat egy kicsit? - Nagyot nyeltem, és biccentettem.

- Csak annyira, hogy... - kezdtem, de félbehagyott. Leültetett és egy perc múlva, mintha nem is én lettem volna a székben. Az arcom teljesen megváltozott. A bal kezem is simábbnak nézett ki.

- Nem kell folyton a csuklyádba bújnod - felelte - De könnyen lejön, ha jóra fordul a lánnyal a helyzet.

- Hogy csináltad? - fordutla felé.

- Egy sminkes nem fedi fel a titkait, de most menj - tolt ki. Nem kellett kétszer mondani kirohantam. A hűvős levegő jól esett. A csuklya leesett a fejemről. A hajam az évek alatt visszanőtt, így ugyanúgy megmaradt sötétbarna göndören. A többiekre mosolyogtam - Nincs messze az étterem. Kocsival tíz perc - mentem odahozzájuk - Ki éhes? - Az önbizalmam sokkal nagyobb volt és remekül éreztem magam a bőrömben. Beültünk a kocsimba, ahol Írisz anyukája ült az anyós ülésre. Bár jobban örültem volna a lánynak. Az étteremnél már ismertek, így azonnal megkaptuk a foglalásunkat. Barátként üdvözölt Eric a pincérünk mikor leültünk. Felvette az ital rendeléseket, majd magunkra hagyott. Anna és az anyja leadták nekünk a rendelésüket, majd elsiettek a mosdóba ezzel magunkra hagyva kettesben Írisszel. Izgatott voltam, hogy hogyan sikerül az este, de jól esett szabadon mozogni. A lányra kedvesen mosolyogtam, ki mellettem ült a négyfős asztalnál. Gyönyörű volt még így is. Smink nélkül a szokott ruháiban is.

- Remélem tetszett az előadás - vigyorogtam rá.

Írisz Andalia

-..o..re..rendben.- néztem utána lepetten..csuklottam egyet. Számra tettem kezemet, hogy még egyszer ne csusszanjon ki az a kis hangocska.. Visszamentem a családhoz és kimentünk a kocsihoz és miközben Anna minden részletét el mondta annak, amit látott. A kedvenc jelenetététől kezdve a szereplőkig. aron igazán megragadta a kislány figyelmét, gyönyörű kék szemével és nagyszerű színészi tehetségével. Nem tudom hibáztatni. Aaron tényleg egy megnyerő kinézetű ember, bár még nem ismerem igazán, de jó embernek tűnik. Elmeséltem neki, hogy segített megnyugodni az előadás előtt és tanáccsal látott el. A maszkomat megpillantottam az autó ablakának üvegén. Én szólok a sminkért, mikor én magam nem veszem le a "kiegészítőmet" Mindegy is. Bár titkon reménykedtem benne hogy a rendező felkér, hogy legyek tagja a csoportjának és lehetőséget ad, hogy többször is szerepelhessek, de semmi ilyen ajánlatot nem kaptam, de milyen faragatlan is vagyok. Örüljek a jelenlegi lehetőségnek. Nemsokára Nickolas is megérkezett ezúttal már smink nélkül s mint ha sokkal ragyogóbb lett volna, mint eddig bármikor. Az étterem igazán kellemes hangulatú volt és békés. Hallottam már hírét, azt rebesgetik, hogy nagyon finomak a desszertje, de minden más is. Miután mindenki leadta a rendelését anyukám és Anna kimentek a mosdóba így kettesben maradtam Nicholasal, aki vigyorogva fordult felém. Képzelődöm vagy tényleg sokkal lazábban fordul felém és beszél hozzám? Jó érzés volt kapucni és smink nélkül látni, de valamiért annyira bennem maradt az, hogy nem tökéletes, de most tökéletesnek tűnt teljesen. Egy kívánatos férfinak minden nő szemében, aki mellesleg tehetséges és a szíve is aranyból van. Vajon ezután a vacsora után elválnak útjaink?

-Igen, nagyon tetszett, bár igazán érdekelne, hogy festhettem a színpadon, bár vicces lett volna, ha a színpadon is fent vagyok és a nézők sorában is és magamat nézem, ahogy játszom.- kuncogtam el magam.- az italaink megérkeztek a pincér elegáns és gyors mozdulatokkal le tette a poharakat és az üveget. Sajnálatos módon sose ittam alkoholt és nem is szerepelt a tervemben, de édesanyám szeretett vona pezsgőt nyitni a nagy sikerre. Természetesen Anna üdítőt kapott és mivel Nicholas nem ellenkezett így édes pezsgőre esett a választás, de én magamnak még kértem valami rostos üdítőt, ha esetleg nem ízlene vagy bármi.

-Ön már fogyasztott pezsgőt? Szereti?- kérdeztem a bontatlan üvegre mutatva ujjammal.

Nicholas Boneta

Már korábban is feltűnt a magázása, de most különösen ütötte a fülemet, és bólintottam. Ártatlannak tűnt. Hiába, hogy nem rég találkoztunk, mégis éreztem, hogy nem hiába. Hogy nagy dolgokra vagyunk képesek együtt. Valami vonzott hozzá és boldogabb nem is lehettem, hogy vele lehetek, akár sminkkel elrejtve a csúnya foltokat. Miért nem próbáltam ki eddig? Ja, igen. Nem sminkelek és nem is vagyok smink mester, illetve nem fordulhatok mindig a sminkesemhez ilyen alkalmak miatt.

- Nem gin vagy whiskey, de elmegy - feleltem - Ünneplések alkalmával általában bort használok, de most ez egy különleges alkalom - mosolyogtam rá. Meg kell kérdeznem, muszáj lesz. Fel kell kérnem, hogy szerepeljen az előadásomban, a megírt darabomban. Tökéletes lenne rá. Megköszörültem a torkomat, és mielőtt ezt megkértem volna tőle mást mondtam ki. - Megkérdezhetem, hogy miért magázol? - kérdeztem érdeklődve - Mármint elismerés, de nem vagyok sokkal öregebb nálad - néztem a szemeibe. Egy kószatincs tévedt az arca elé, amit reflexszerűen tűrtem el neki. Valami más volt. Valami egészen megváltozott kettőnk között. Mindkettőnk részéről. Igaza lenne Aaron-nek? Tényleg ő is vonzódik hozzám? A gyomrom újra ugrálni kezdett örömében és forogni.

Írisz Andalia

Gin...whiskey...egyiket se kóstoltam..Vajon Nicholas lerészedegett valaha? Biztosan volt,amikor nagyon maga alatt volt és az alkohol segített, mint sok embernek..vajon, ha alkohol helyett én lennék mellette tudnám csillapítani a fájdalmát? Lepetten tudatosult bennem mire gondolok az asztalnál..Nicholas társaságában. Illetlenség, ráadásul honnan a bánatból érkezett? Kérdését nem értettem, mármint, hogy miért tette fel..mármint..és..és...ahogy ujja begye épphogy csak hozzáért a fülemhez kirázott a hideg és tiszta libabőr lettem. Kellett pár pislogásnyi szünet, amíg összeszedtem magam és a gondolataimat..

-izzé..-he? mi ez a megfogalmazás? Ha anyám hallaná rosszalanná- hát az elején úgy gondoltam idősebb nálam..és valahogy így éreztem helyesnek, ráaádsul...nem ismerjük még igazán egymást- néztem fel rá..bár legszívesebben elbújtam volna a terítő alá- és..de ha zavarja önt..és ha kényelmesebb, akkor átállok a tegezésre, hiszen már rengeteg mindenben segített nekem..- ahogy elhallgattam fogaimat ajkamra helyeztem kicsit ráharapva azokra..de gyorsan befejeztem..nem illendő..és nem szeretném, ha rosszra gondolna..csak zavarban vagyok..